Különösen az ezotéria berkeiben divatos annak hangoztatása, hogy valaki spirituális vagy ilyen úton jár. Gyakran ezoterikus tanfolyamok végzéséhez – mint például a reiki – kötik a spiritualitást. A különféle spirituális gyakorlatokat legtöbbször azért végzik az emberek, hogy az életük kiegyensúlyozottabb, optimistább, boldogabb legyen. Az ezotériával ismerkedő emberek – külső szemlélőként – azt hihetik, hogy a spiritualitás egy magasztos eszme, ami által ki lehet emelkedni a szürkeségből és maguktól megoldódnak az érzelmi / emberi konfliktus problémák. Mit jelent az igazi spiritualitás? Erre a kérdésre keresi a választ ez az írás.
Mi a spiritualitás?
A Pallas Nagy Lexikona így definiálja ezt a fogalmat: “Világnézeti formák, amelyek elsősorban a szellemi, természetfeletti erők, illetve a lélek értelmezésén, magyarázatán alapuló irányzatainak közös neve“. A magyarázat kiemeli, hogy “A spiritualitás több vallás közös alapelvét is jelenti, de nem a vallás gyakorlása. (…) A spirituális ember vallja, hogy élete nem önmagáért való – nem öncélú – hanem egy magasabb szintű rendet, célt és értelmet szolgál” (…) A spirituális világnézeteket követők vallják, hogy az élet több kell, hogy legyen, mint a természet véletlen egyszeri és megismételhetetlen játéka.”
A saját értelmezésemben a spiritualitás maga a tudatosság a belső világomat (érzelmek) és céljaimat illetően. Úgy élni, hogy az önzés helyett a környezetem szempontjait is figyelembe veszem, a szavaim és a tetteim pozitívak legyenek és másokat is szolgáljanak. Számomra ez egy folyamatos törekvés. A spiritualitás ugyanis nem azt jelenti, hogy nem lehet hibázni, és nem kell tökéletesnek lenni sem. Sőt, sokkal őszintébb, ha az ember felvállalja a negatív érzelmeit, a konfliktusos helyzeteket, a hibákat amit elkövetett, mintha tökéletes Mester képében tetszeleg.
Ehhez nem kellenek spirituális könyvek, kurzusok, – így reiki tanfolyam se – csupán hétköznapi önismeretre van szükség, hogy reálisan lásd önmagad. Önmagad vizsgálata soha nem egyszerű, mert felszínre kerülnek előbb-utóbb azok a rejtett dolgok, mivel talán nem szívesen nézel szembe. De az igazság ott van akkor is, ha homokba dugod a fejed.
- Milyen gondolatok határozzák meg a mindennapjaid, hogyan látod önmagad és a saját életed? Hálás vagy azokért a dolgokért, amit kaptál az élettől?
- Milyenek a szavaid a hétköznapokban? Képes vagy-e pozitívan vagy semlegesen reagálni a téged felkavaró dolgokra is? A kommunikációd alárendelt, fölényes vagy egyenrangú?
- Tetteid csak a saját érdekeid szolgálják vagy képes vagy mások boldogulásáért is tenni?
- Milyen a kapcsolatod a környezeteddel? (szülők, testvérek, rokonok, barátok, idegen emberek) Milyen érzésed van, ha egyenként rájuk gondolsz? Vannak előítéleteid? Képes vagy épp úgy megbocsátani, ahogy bocsánatot kérni?
- Milyen (világi és spirituális) céljaid vannak? Tudatosan irányítod az életed vagy sodródsz?
Min múlik a boldogság megtapasztalása?
A minőségi életváltozáshoz – avagy az igazi boldogság megtapasztalásához – nem elég tudati szinten elgondolkodni a fenti kérdéseken, nézőpont váltás is szükséges.
Minél jobban képes vagy megváltoztatni a saját nézőpontod, annál közelebb kerülsz, hogy megtapasztald az élet naposabb felét. Ez több örömet, nevetést, belső békét fog jelenteni a mindennapokban. Azok az energiák, melyeket régen érzelmi konfliktusokra / aggódásra pazaroltál, felszabadulnak.
Sokan panaszkodnak arra, hogy jelen pillanatban nem abban az élethelyzetben vannak, mint amire vágynak. Fásultak az életben, mókuskeréknek látják az életüket, mely a folyamatos szenvedés forrása.
Ez lehet egy nem ideális munkahely, anyagi nehézségek, vagy egy megromlott párkapcsolat, céltalanság, kiégés. Azonban bármi lehet a szenvedés forrása: ami az egyik embernek jelentéktelen zavaró tényező, az a másik mázsás nehezék.
Az életben a nagy fordulatok általában akkor következnek be, ha önmagunkon tudatosan gyökerestül megváltoztatunk valamit vagy ha egy súlyos trauma helyzetén keresztül kénytelenek vagyunk átértékelni az életünk. Belátható, hogy a második változat a nehezebb élethelyzet, ezért, ha lehet menj elébe a folyamatoknak!
Ugyanakkor minden jelentős sorsfordulat magába hordozza a pozitív változás lehetőségét is. Az egyetlen kérdés, hogyan látod önmagad, mennyire van reális rálátásod a kialakult a helyzetre, képes vagy-e újra bízni önmagadban és új nézőpontból folytatni az életed vagy passzívan elszenveded a nem várt eseményt. Az idő pedig meg fogja mutatni, hogy jól vagy rosszul döntöttél, mit tanultál az adott élethelyzetből.
