2020. február 15-től hatályos a tavaly decemberben elfogadott Btk. módosítás, mely „kuruzslótörvény” néven vált ismertté és felbolydította az érintett mentális segítőket és alternatív gyógyítókat. A törvényi módosítás célja az volt, hogy nemcsak az orvoslást, hanem a pszichoterápiát és az alternatív gyógymódokat is megvédje a sarlatánoktól. Sajnálatos módon azonban a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték és számos érintett került fenyegető jogi helyzetbe a törvényi pontatlanság miatt.
Milyen változások léptek érvénybe?
Fontos megjegyzés, hogy nem új törvény született, hanem számos módosítás lép érvénybe, mely érinti a Büntető Törvénykönyvet (Btk.), a szabálysértési törvényt és a felsőoktatási törvényt is.
A leghangsúlyosabb változás a Btk. 187. szakaszának módosítása, mely a kuruzslás tényét kiterjesztette:
Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen
a) az orvosi gyakorlat,
b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy
c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
További három változás is életbe lép:
- A Btk. közokirat-hamisításról szóló része kiegészül azzal, hogy ha valaki kamudiplomát állít ki, azaz összetéveszthető a valódi végzettséget igazoló okirattal vagy jogosulatlanul adományoz tudományos vagy ahhoz hasonlító fokozatot, címet, rövidítést, 2-3 év börtön büntetésre számíthat.
- Szabálysértéssé válik a jogosulatlan címhasználat az új szabálysértési törvény értelmében: „szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon jogosulatlanul használ”
- A felsőoktatási törvény is kapott egy olyan kiegészítést, hogy csak azt használhatja a megszerzett titulust, aki azt valóban elvégezte, azt se adományozni, se használni nem lehet, ami arra megtévesztésig hasonlít
A fenti módosításokat az „egyes törvényeknek az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő módosításáról” szóló 2019. évi CXI. törvény hatályosítja.
Mire panaszkodnak a mentális segítők és az alternatív gyógyítók?
A pszichoterápia nevesítése azért hozta nehéz helyzetbe a mentális segítők széles rétegét, mert bár nem szakorvosok, sem klinikai szakpszichológusok, azonban munkájuk során számos olyan módszert használnak, melyek megtalálhatóak a pszichoterápia eszközkészletében is. A jog azonban nem definiálja pontosan a pszichoterápiát, és hogy milyen módszerek tartoznak ebbe a körbe, és melyek nem.
A kialakult helyzet tisztázása érdekében a Mental-For Csoport kezdeményezte a jogszabály felülvizsgálatát, és egy konferencia keretében jogászok bevonásával próbálták meg értelmezni a törvényt. A szakértők előadásából viszont az derült ki, hogy sokakat lehetetlenít el a módosítás, és van félni valója az érintetteknek.
Bár az EMMI tájékoztatást közölt, hogy ellentétben a felröppent sajtóhírekkel, csak valóban a kuruzslók ellen szeretne fellépni a törvény módosításával, a mai napig nincsen pontosan fogalmazó biztonságos jogi környezet a Mental-For Csoport közleménye szerint.
A nem-konvencionális gyógyító eljárások gyakorlói hasonló problémával küzdenek. Bár a 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet és a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet tételesen felsorolja az elismert természetgyógyászati nem konvencionális tevékenységeket, azonban a hatályba lépés óta a frissítések nem követték le a nem konvencionális gyógymódokban történt változásokat.
Számos új módszer jelent meg és terjedt el széles körben, mely kapcsán nem világos, milyen végzettség ad a praktizáláshoz szükséges jogi hátteret. Látszólag a nem nevesített módszerekre nem vonatkozik a törvény, ez azonban nem igaz, mert az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. 104. § (1) bekezdése szerint:
„A nem-konvencionális gyógyító és életminőségjavító (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.”
Az egészségi állapot kedvező befolyásolása viszont bármely módszerre igaz. A Korm. rendelet 1. §-a meghatározza, hogy a nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység, amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.
„A nem-konvencionális gyógyító tevékenység főiskolai, egyetemi egészségügyi végzettségtől, illetve egészségügyi szakképesítéstől függően tanfolyam elvégzése és eredményes vizsga letétele után végezhető.”
Számos módszer nem besorolható 11/1997. (V. 28.) NM rendelet ismertetett tevékenységeibe, sőt a nem konvencionális gyógyító eljárások szintén alkalmazhatnak olyan módszereket, melyek megtalálhatóak a pszichoterápia eszközkészletében is. Így, ha egy nem nevesített módszer gyakorlója szeretne megfelelni a törvényi elvárásoknak, erre nem lesz képes – írja a jikidenreiki.hu
Makarenkói szigort jelentene, ha egy tollvonással a törvény mindenkit kuruzslónak bélyegezne, aki nem klasszikus természetgyógyászati tevékenységet végez. Ennek tükrében jogosnak tűnhet az aggódás az érintettek részéről, és sokan bíznak abban, hogy a jövőben pontosítják a törvény megfogalmazását.
„Kuruzslótörvény”: változások léptek érvénybe ki végezhet reiki kezelést!
Ha nem csak családtagoknak, ismerősöknek adsz reiki kezelést, érdemes az alábbiakkal tisztában lenned:
- A Btk 187. § (1) paragrafusa érvényes, mivel a reiki nem-konvencionális gyógyító tevékenység körébe tartozik.
- Ellenérték fejében: közvetett vagy közvetlen vagyoni előny, természetbeni juttatás és bármi lehet, ami vagyoni értékkel bír.
- Rendszeresen: a jog nyelvén ez már 2x ismétlés esetén megvalósul.
A Btk-t módosító 2019. évi CXI. törvény 13.§-nak részletes indokolása:
„Az áldoktorok jogosulatlan tevékenysége a testi betegségek gyógyításának ígéretével, mentális működést érintő megközelítéseket alkalmaznak mind a gyógyulás reményének felkeltésében, mind az (ál)gyógyítás eszköztárában. Ezen túl a „pszichoterápia” önálló vagy jelzővel ellátott megjelenése ezen a területen a leggyakoribb.”
A reiki kezelés során egyértelműen megvalósul a nem konvencionális gyógyító tevékenység, mivel az a kliens egészségi, közérzeti állapotának javítását célozza és/ vagy preventív jellegű.
Ahhoz, hogy megfelelj a törvényi kötelezettségeknek és reiki kezeléssel praktizálhass, a jelenlegi jogi szabályok szerint természetgyógyász végzettséget kell szerezned, bioenergetikus szakiránnyal. Lásd az alábbi magyarázatot:
A természetgyógyászati tevékenység végzésének feltételeit a természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V. 28.) NM rendelet szabályozza.
A Korm. rendelet 1. §-a meghatározza, hogy:
„A nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység (a továbbiakban: tevékenység), amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.”
A nem-konvencionális gyógyító tevékenység főiskolai, egyetemi egészségügyi végzettségtől, illetve egészségügyi szakképesítéstől függően tanfolyam elvégzése és eredményes vizsga letétele után végezhető. A végzésre jogosult személyek körét, valamint a kiegészítő, illetve helyettesítő tevékenységeket az NM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Az NM rendelet 4. sz. mellékletében találhatóak a részletes szabályok a természetgyógyászati tevékenységek szakmai és vizsgakövetelményeiről.
Az NM rendelet 1. számú melléklete szerint „Vizsgával záruló továbbképzéssel megszerezhető képesítés után végezhető tevékenységek:
– Bioenergiát alkalmazó módszerek” – itt találod meg a reikit, mint módszert. Tehát, az NM rendelet alapján a reiki bioenergetikus továbbképzéssel végezhető természetgyógyászati tevékenység.
A természetgyógyász bioenergetikus szakirányú végzettség megszerzésének lépései
- Előfeltétel: érettségi
- Egészségügyi alapmodul + vizsga. (emberi test anatómiai felépítése, élettan, kórélettan + elsősegélyt nyújtás ismertek)
- Természetgyógyász alapmodul + vizsga + életmódtábor (természetgyógyászat filozófia, TGY történet, alapfogalmak, módszereinek alkalmazási lehetőségei)
- Szakképzés: választható Mo.n elfogadott szakirányok: akupresszúra, alternatív mozgás- és masszázsterápiák, életmód-tanácsadás és terápia, reflexológia, alternatív fizioterápia, bioenergetika, fitoterápia, fülakupunktúrás addiktológia, kineziológia, szemtréning eljárások.
Jó tudni: Bár a hatályos 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet „80 Kiegészítő gyógyászati tevékenységek (külön jogszabály alapján meghatározott képesítéssel és tartalommal) – nem-konvencionális gyógyászati módok” részben nem említi a bioenergetikát, igen valószínű a joghézag ellenére a bioenergetikus szakirány elvárás jogi szempontból levezethető a többi kapcsolódó jogszabályból.
Változik a „D” képzési körrel kapcsolatos szabályozás is!
Eddig a reiki tanfolyam oktatása az un. „D” képzési körbe tartozott:
Fktv. 2.§
„5. egyéb képzés: a harminc óra képzési időt nem meghaladó időtartamú bármely képzés, vagy olyan, harminc óra képzési időt meghaladó időtartamú képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;”
Ez a rendszer módosul az alábbi szerint, ld. ezt a részletes tájékoztatót:
„Felnőttképzési tevékenység 2020. július 1-től csak bejelentés vagy engedély alapján végezhető a 2013. LXXVII. felnőttképzési törvény módosítási javaslata szerint.”
„Tehát, megszűnnek az „A”, „B”, „C”, „D” képzési körök, a jogszabály nem tesz ilyen megkülönböztetést. Ebből az is következik, hogy nem lesz „könnyített” engedély, a jelenleg rendkívül népszerű „D” körhöz hasonló elem kikerül a rendszerből.”
