A terápiás kommunikáció ismerete elengedhetetlen azok számára, akik emberekkel dolgoznak. Sokan gondolják azt, hogy a terápia lényege maga a terápia, az alkalmazott technika önmaga. Azonban nagyon sok múlik a légkörön, ami a klienst körülveszi, azon a figyelmen, azon a visszacsatolásokon, melyeken keresztül visszajelzést kap önmagáról és döntően befolyásolja a közérzetét, sőt kihat érzelmi, pszichés és így közvetve a fizikai állapotára is.
Természetesen nem arról van szó, hogy a “körítés” fontosabb lenne, mint az alkalmazott eljárás / technika, de bátran kijelenthető, hogy számos olyan tényező befolyásolhatja a kliens állapotát, amire esetleg nem is gondolnál.
Ha a hétköznapi életből veszel egy példát, mennyivel jobbnak értékelsz egy bármilyen szolgáltatást, ha megkapod mellé a megfelelő információt, azt a figyelmet, ami segít téged helyes döntést hozni, szemben azzal a kínos helyzettel, amikor magadra vagy hagyva a kérdések tengerében.
Még inkább érvényes ez a különböző segítő szakmákra. Az alábbi kommunikációs formák nekem sokat segítettek, hogy jobb kapcsolataim legyenek a klienseimmel és jobban rá tudjak hangolódni a problémáikra és oldottabb hangulatot teremtsek.
A terápiás kommunikáció első lépései
Vélheted azt, hogy a klienssel való foglalkozás akkor kezdődik, amikor elkezd mesélni a problémájáról vagy megosztani a korábbi tapasztalatait. Holott már ebben a pillanatban sokkal korábban több olyan benyomás érte, mely hatással volt, mely kihatott a kliens-terapeuta kapcsolatára. Nézzük ezeket.
1. Kapcsolatfelvétel
Vélhetően egy számára fontos problémára szeretne megoldást találni vagy egy olyan helyzetből kikerülni, mely számára elég nyomasztó. Nem mindegy tehát, milyen az első “találkozás”, mely legtöbbször nem személyes. Történhet telefonon, e-mailben vagy kapcsolati űrlap kitöltésével. Apróságnak tűnhet, de fontos, hogy rövid időn belül választ kapjon a megkeresésre, telefonos kommunikáció esetén időben felvenni a telefont, illetve visszahívni, ha a kommunikációra nem volt alkalmas az időpont.
A kapcsolatfelvételkor fontos benyomást tehetsz azzal, hogy milyen a hangszíned, milyen érzelmi, kedély állapot jön át a kommunikáció során. Lényeges lehet, mennyire segíted, hogy kifejezze magát, hogy pontosan miben kér segítséget, hogy megkapja röviden azt az információt te miben tudsz Te neki segíteni. Ha létrejön a bizalom, akkor jöhet a következő lépés, a személyes találkozó.
2. Találkozás a klienssel és az első benyomások
A személyes konzultáció legtöbbször egy semleges helyszínen történik, illetve egy ilyen helyszín az ideális arra, hogy a külvilág zaját elfeledve a legmélyebb érzéseit, problémáit feltárja számodra. Lényeges, hogyan fogadod a kliensed: unott vagy kedves arccal üdvözlöd? Fontos, hogy te milyen hangulatállapotban vagy, a metakommunikációval milyen “láthatatlan” információkat közvetítesz, mely befolyásolja azt az első benyomást, mely meghatározó lesz kettőtök kapcsolata szempontjából.
Kedves gesztus lehet, ha kedves szavakkal köszöntöd, megkínálod egy pohár vízzel, elmondod neki hol találja a mosdót, hol lesz a foglalkozás, megosztod az összes szükséges fontos tudnivalót, hogy komfortosan érezze magát.
Mi történik a terápián, hogyan kerüld a kommunikációs buktatókat?
Elsőre furán tűnhet, de a sikeres terápia szempontjából az egyik legfontosabb tényező az, hogy maga a segítő terapeuta képessé váljon ráhangolódni a kliensre, fókuszálttá válni. Ehhez nagyon fontos, hogy képes legyél kinn hagyni a személyes problémáid, az aktuális feladataid, melyek elvonhatják a fókuszod a kliensről és megzavarhatnak a nyugodt légkör megteremtésében.
Ehhez jó segítség lehet, ha a kezelés előtt egy kicsit magadra fókuszálsz, lecsendesíted magad, valamilyen “szertartást” végzel mely segít ráhangolódni a klienssel való munkára. Ha szükséges átnézhetsz anyagokat, fellapozhatod a már rendelkezésre álló információt, de a legtöbbször arra van csak szükség, hogy nyitott és fókuszált állapotba kerülj.
Miután fogadtad a kliensed nagyon fontos, hogy az “értő hallgatást” követve hallgasd meg a kliensed problémáit. Adhatsz számára apróbb visszajelzéseket különböző formában, hogy aktívan hallgató vagy. Ez lehet egy “aha” egy “öhmmm” hangtónus, vagy hogy tovább kérdezel mélyebbre menve az ő problémájában. Figyeljél arra, hogy elsősorban ő beszéljen, ne kommentáld, ne adj tanácsot ebben a szakaszban. Érezze azt, hogy megkapja a szükséges figyelmet, amire igazán szüksége van.
Nagyon sokszor van ugyanis az, hogy nem feltétlen tanácsokra, véleményekre van szükség, hanem csak arra, hogy valaki tényleg figyelmesen meghallgassa, biztosítsa az együttérzéséről, átérezze azt a helyzetet, amiben a kliens van. És ez igaz lehet a hétköznapokban is amikor pároddal, családtagjaiddal, barátokkal, kollégákkal, stb. kommunikálsz.
A valódi terápia megkezdése előtt lényeges, hogy szóban “szerződjetek” ki mit tesz meg a sikeres együttműködés és a kitűzött cél érdekében, milyen kötelezettségei vannak mindkét félnek, ténylegesen hova juthat el a kliens a közös munka eredményeként. Terapeutaként ne ígérj nagyobbat, mint amit teljesíteni tudsz. Minden esetben légy őszinte, kommunikálj asszertíven, ugyanakkor sugározz lelkesedést és igyekezz végig pozitív maradni.
Ez a fajta hozzáállás legyen végi jelen, amikor foglalkozol a klienseddel, akkor is ha ideiglenesen rosszabbul érzi magát vagy kudarcok érik. Éreznie kell a támogatásod a pozitív attitűdöd. Bár a különböző terápiák sokfélék lehetnek, (így abban is különbség van, hogy mennyi szóbeli kommunikáció van jelen) az átadott érzés, a figyelem fontossága ugyanaz.
Ha a reiki terápiát veszem, itt minimális a szóbeli kommunikáció a tényleges kezelés alatt. Azonban, ha úgy tekintek a kézrátételes energia terápiára mint egy kommunikációs csatorna, akkor sok minden történhet. Az érintés, az energiával való kezelés is ugyanis egy kommunikációs forma, mely egyaránt hat a fizikai testre és a pszichére egyaránt.
Más kezelések során lehet több kommunikáció, sőt sok esetben maga a beszélgetés, a figyelem maga a terápia.
A terápiát követő kommunikáció
Segítő foglalkozású terapeutaként végig kíséred a kliensed egy számára fontos életszakaszán és támogatod azzal a technikával, amit alkalmazol, jelen vagy azzal a figyelemmel, ahogy halad önmaga fejlődésében. Ugyanakkor bármennyire is szeretne segíteni egy terapeuta, mindenki csak a saját problémáját oldhatja meg; Te segítőként nem göngyölítheted fel az ő nehézségét, bármi is legyen az. Meghallgathatod, tanácsot adhatsz, rávezetheted dolgokra, de a lépéseket saját magának kell megtennie.
Az egyes terápiás foglalkozások végén jó, ha van egy összegzés. Ez a kliens számára egy összefoglaló a tapasztalatairól, felismeréseiről, azokról a dolgokról, amik megérettek benne és amikben elhatározásra jutott. A terapeuta is összefoglalhatja a foglalkozást, szintén jó alkalom az esetleges kérdések átbeszélésére.
A kezelés véleményem szerint akkor tekinthető sikeresnek, ha a terápia során feloldott dolgok nem maradnak elvarratlanul és pozitív érzésekkel távozik a kliens. Ideálisan a kliensed érezhet valami olyasmit, hogy valamilyen terhet letett, valamit egészen új megvilágításban képes látni. Ez szerintem valahol minden terápia lényege (technikától függetlenül), mely elvezet egy belső felismeréshez és végül ahhoz az életmód, minőségbeli változáshoz, ami az eredeti kitűzött cél volt.
Terapeutaként úgy gondolom, hogy mivel nincs két egyforma ember, így nincs két egyforma helyzet, reakció sem. Noha hasonlóságok lehetnek, de minden ember egy megismételhetetlen csoda, aki képes túllépni önmagán, megoldani feladatokat. Segítőként végigkísérni, meghallgatni valakit a legnagyobb ajándék, mert ez egyértelműen a bizalomról, egy speciális helyzetben lévő másikra odafigyelésről szól. Ez a terápiás kommunikáció igazi lényege.
